Ez + az

Túl vagyunk a húsvéton. Sajnálom, hogy így kell írnom, de így van.
Nekünk minden ünnep egy feszt rohanás, mert 3 felé kell mennünk és mindenhol sok időt kell tölteni. Anyósék legszívesebben azt szeretnék, ha 3 napig ott ülnénk náluk, mint Norbi tesójáék, de ez nem megy. Ez által minden alkalmat valamilyen formában egy laza sértődés előz meg, mert nem tudunk mindeni elvárásainak megfelelni. Hozzánk senki sem jön, mindig mi megyünk, rángatjuk a gyerekeket ide-oda. Persze kaja szempontból ez nagy könnyebbség nekem, mert nem kell főznöm, juhéj! Idén Józsi apu locsolt meg egyedül, elhervadni legalább nem fogok. Így mennek az ünnepek nálunk. Ákos kapott egy rakat csokit (hihihi, szülők portyázhatnak!), két kismotort - még jó, hogy egy kisebbet és egy nagyobbat-, homokozót, és egy esernyő babakocsit. A babakocsit ma kiprószáltuk és meglepően jó. Eléggé idegenkedtem tőle, mert nagyon szerettem a Neonatonkat és "tudásban" ez az esernyőke sehol sincs hozzá képest, viszont baromi könnyű közlekedni vele. Megtartjuk. :)

További nagyon jó, bár még képlékeny hír, hogy anyuék nem építkezésben akarnak minket megtámogatni, hanem álleszcuzámen megkapjuk az ő házukat úgy 1,5 év múlva, mire az új felépül nekik. Legszívesebben nekiállnék csomagolni már holnap. Tök szuper, fel van újítva, alacsony a rezsi költsége, és a legfőbb erénye, hogy az udvaron kívül semmihez nem kell hozzányúlni, mert minden kész van benne! Jó-jó, nekem nagyok az igényeim, sokkal jobb lett volna egy új, saját magunk által megálmodott kéglibe betenni a fenekünket, de azért így is cigánykerekezni fogok, ha a költöztetős autók majd itt állnak az udvaron! :)
Ez a tündérmese akkor kezdődött amikor Józsi apu belépett anyum életébe.

Ákom-bákom rájött a dumálás ízére. Megállás nélkül jár a szája. Mond érthető dolgokat is, de ami új, hogy nálunk most kezdődött a babanyelven dumálás. Zsöbözsö, työttyörö és egyéb kötő szavak hangzanak el, illetve a saját nyelvén mindent kommentál. :D Ezen kívül bejött a képbe a kicsinyítő képzős duma is, így az agyon becézett mama és papa (anyu és Józsi), a mami, papi, mamami, papapi, mimi, pipi után most a mamikám és papikám szintre lépett, Ákoskánál. :D Meg tudnám zabálni ezt a kis szarost! :)

Kicsit piros a mandulája a gyermeknek, lázas is volt, ezért ma ellátogattunk a dottornénihez. Egyrészt már azon szétnevettem magam, amit levágott a váróban az ott ülő kamaszoknak. Csajozott, kulcsozott, köszönt, dumált, mindenki őt figyelte. Az biztos, hogy belőle már nem lesz egy sarokban ülő, csendes, visszahúzódó gyerek. :) Na de nem is ez a lényeg. Szólt a doktornéni, hogy menjünk be. Nyekergett amikor mondtam neki, hogy indulás, de azért vadul integetett a néniknek a rendelőben. Legörbedt ismét a szája amikor meg akarta hallgatni a doktornéni, viszont halleluja! meg tudtam győzni, hogy ne sírjon, mert csak meghallózzák a cicijét. Aaanyira büszke voltam rá, hogy nem ordított mint akit nyúznak, csak kuncogott az orra alatt a hallózás miatt. :D Az "Áááá-t monduk a doktornéninek" még nem ment, de nem sírt egy cseppet sem! Cigánykerekezés ismét! :D

Tudtátok hogy a nagyon egészséges Boleró italporral lehet tojást is festeni?
Vacskamati megpróbálta és sikerült. Ezen azért érdemes elgondolkozni...

Szép napot mindenkinek! Monának meg írok mélt, amint tudok!