Bölcsis napok 4.

Folyik az orra, nekem meg fáj a torkom. :D
1 hétig bírtuk bármiféle betegség nélkül, szerintem ez jó eredmény. :)

A kaki viszont még mindig nagyon nagyon gáz! Véres vizek szakadnak le a gyerekről mire tud produkálni valamit. :((( 1 hete kapja a Portexin Restore-t is, de semmi és semmi eredmény, még mindig beton kemény bogyók jönnek végtermékként. Ez a gyerek ehet paradicsomot tejjel, barackot szilvával, narancsot joghurttal, de meg sem mozdul a pocakja tőle. Én meg csak annyit tehetek, hogy átölelve szurkolok neki, hogy minél hamarabb túl legyünk az erőfeszítéseken.

Ma úgy ebédelt ott a böliben, hogy ebéd előtt kijöttem és csak utána mentem érte vissza. Közben beújítottam egy very divatos cipőt. Kényelmes, magassarkú, nadrágos és szoknyás is egyben, és nem látszik benne hatalmasnak a lábam! Fekete színű csukákon kívül nem nagyon szoktam mást venni, ez viszont most szüüüürke! Remélem beválik a nagy újító szándék! :D Nem én vagyok az újítás nagymestere! :D

Bölcsis napok 3. - Egy szuper nap! :)

A mai nap kiemelkedően jó volt, pedig reggel ordítottam egy sort Ákossal. Fú, kettesben nagyon nehezen megy a gyors elindulás. Reggel korán kelt és már nyűgös volt az otthoni menetrend szerint a Bab, mire el tudtunk indulni. Korábban is érkeztünk mint kellett volna, de legalább nem késtünk el. :)
Mára Ákossal együtt 2 főre redukálódott a 8 fős csoport, az összes gyerek beteg. A másik csoportok is így vannak, úgyhogy ma összevonódtak a kevés fős csoportok, így lettek 6-an, a 4 dadusra. :D Bent is voltak, kint is játszottak, Ákos motorozott, bújócskázott, lépcsőt mászott, bogarat kémlelt. Még ebéd előtt megbeszéltem Timivel, hogy megetetném ott, hoztam neki baba kaját, mert totál felborult minden körülöttünk, azt mondta rendben. Elméletileg csak szerdán kapna először ebédet, de oké, etessem meg. Bevallom őszintén, bízván a csemetémben, csendesen arra számítottam, ami történt is végül:
Udvarozás vége, kézmosás, stb. (Timivel), aztán jött a konyhás néni a hámával. Kimentem a teakonyhába megmelegíteni Áki bolognais hámmját, aztán mire visszatértem, azt láttam, hogy a gyermekem szépen csücsül az asztalnál a többiekkel és szépen hámázza a gyümölcs levest, amit a többiek is kapnak. Timi etette, Ákos is fogott egy kanalat, és ketten lapátoltak szépen. Mondom oké, ebbe csak nem megy tönkre a bölcsőde, majd a másodiknak eszi a bolognait. Ahham... szép elképzelés volt. Közölte Timivel, hogy NEM és elfordította a fejét. Gondoltam ez ennyi volt, megunta... Ismét tévedtem... megkínálták a tarhonyás husival. Ha nem ülök ott nem hiszem el, ez a gyerek annyit evett, mint egy kis angyal... ketten lapátoltak, Ákos győzött tátogni. És ott ült az asztalnál egy helyben, nem piszkálta a tányért, nem próbált felkelni és a kézzel evés is csak mértékkel volt. Ültem csendben a sarokban és megszólalni sem mertem, nehogy megzavarjam, közben meg dagadt a mellem, hogy milyen nagyon ügyes kisfiam van.
Aaanyira, de aaanyira jó érzés volt hogy elmondani nem tudom!!!! Egyrészt hogy evett, másrészt, hogy ott ült, és elfogadta Timitől a kaját, pedig még csak 4 napja bölcsis. Édes ügyes kisfiam! Totál fel voltam dobódva a nap további részében!

Holnap megint ott kajálunk. Mondtam Timinek, hogy befizetem neki, nem érdekel, hogy csak szerdától ehetne ott, de nekünk ez így sokkal jobb és Ákos remekül alkalmazkodik.

Úgy szavak:
Kati, Ati, séta, fa. Ezeken kívül egy csomó szót mond utánam, csak magától még nem mondja.

Köszi a kommenteket!
Lehet, hogy rosszul írtam le amit gondolok, igazából a mi csoportunkba is járnak (jártak, mert most betegek) a héten köhögős, taknyos gyerekek. Kicsit köhög, csak taknyol, akkor itt is mehetnek bölibe, de az már gáz, ha nem tud aludni a hurutos köhögéstől a gyerek. Ilyenkor jön jól a doktornéni, aki meg tudja nézni a gyereket és nem kell "feleslegesen" a háziorvoshoz cimbálni őket mindenért. Plusz továbbra is tartom, hogy a mások gyerekeire kevéssé felelősségteljes szülők ellen is van ez az intézkedés, hogy ne hozzák atom betegen - de láz mentesen - közösségbe a kölköket.
A kiscsávó meg magától unszimpi nekem. Iszonyat törtető és uralkodó típusú gyerek. Ha engedném a dadusok, akkor valszeg az egész csoportot a saját uralma alatt tartaná, mint egy kiskirály. Komolyan örülök neki, hogy nem jött, az ilyen emberektől -legyen kicsi vagy nagy- feláll a hajam.

Jah és tegnap feszített tempóban rendet raktam otthon. Félig van már kupi csak.

Mérges vagyok - bölcsis napok 2.

Mérges vagyok, úgyhogy írok gyorsan egy mérgeset.
A bölcsiben tötött idő tegnap és ma is jó volt. Viszont az miatt, hogy nekünk ebéd előtt el kell jönnünk, gyakorlatilag felborult minden. Akárhova viszem Ákost, a gyerek mindig kicsit elalszik a kocsiban, de ez még nem lenne gond. A gond az, hogy álmosan a fészkes fenének sem hajlandó enni, csak a tejcsis üveggel hajlandó szóba állni és slussz. Ilyenformán ez azt jelenti, hogy 3 napja nem ebédelt a gyerek, de mivel tejcsi nélkül sem hajlandó aludni üres pocakkal - nyilván -, amikor felébred sem tudok neki főtt ételt adni, mert akkor meg a tejcsi miatt nem éhes. Túléli, de egyrészt éhesen kevesebbet alszik, másrészt meg a kevés alvás miatt az éjszakáink is borulnak. Két napja csak velem hajlandó éjjel aludni... Ma például 5.15-kor riadót fújt, hogy ő nem álmos, aztán persze visszaaludt 6-kor, amikor már majdnem kelni kellett volna és aludt is 8-ig, ami miatt persze hogy megint elkéstünk a böliből.
Holnap direkt szólni fogok, hogy adjanak már neki enni, vagy had adjak én, mert ez így nem állapot. Lesz.rom, hogy a nagy könyv szerint csak pénteken adhatnának neki először, az én gyerekem biztos nem olyan, mint a nagy átlag, ez nem eszik, hiába éhes, ha álmos.
Jah és persze a rossz alvás miatt igyekszem csendben lenni amikor ő alszik, tehát a lakás ismét az elputrisodás pályájára lépett. Utálom!
Ezek vannak mifelénk...

Az a baaaaj....

14.30
Az a baaaaj... hogy a korán keléstől ilyenkor már megzuhanok és nyűgössé, türelmetlenné válok. Ákos meg most ébredt fel, félig kipihenten, félig nyűgösen és rajtam lóg. Ilyenkor gyakran szeretnék világgá futni. Pihenési lehetőség zéró, ha meg iszok valam serkentőt, akkor éjjel sem tudok aludni. HP vagyok.

Bölcsis napok 1.

Megjöttünk az első bölcsis napunkról. :)
Reggel sikerült időben felkelni és elkészülni, sőt még elindulni is, úgyhogy egy jó fél órával előbb érkeztünk, mint meg volt beszélve. Sebaj, elütöttük az időt, jobb volt ez így, mint mindjárt az első napon elkésni. :D
Aztán eljött a 9.30 és jött Judit néni, a bölcsi vezető és felkísért minket a csoporthoz, ahol lesz majd Ákos. Jobban mondva engem kísért fel, mert Ákos végig az ő kezét fogta és vígan lobogtatta Judit néni kulcstartóját, amit azért kapott meg, mert ment vele szépen. Beértünk a felső bölcsibe, levetkőztettem-átöltöztettem játszósba Ákost, aztán mire átöltöztem én is, a Babszem szépen eltűnt a csoportszobában. Vissza sem nézett, ahogy azt már előre sejtettem. :) A legó asztalnál legózott egy másik kisfiúval és Marika nénivel, mire bementem utána. A tervezett 1 óra helyett, végül ebéd előtt jöttünk el, de akkor sem akart ám a Márkvirágom jönni... kijöttünk a Kockásfülű nyúl szobából - ez a minek-, én mentem az öltöző irányába, ő meg szépen bekanyarodott a szomszédos csoportszobába. :DD Köszönt a néninek (integet ilyenkor) és ült le játszani. :DDD
A gondozónők* ketten vannak. Egy idősebbnek tűnő hölgy, Marika néni és egy egészen fiatal csajszi, Timi. A csoportban összesen 8-an lesznek Ákossal és egy másik kislánnyal, aki majd még jön. Most 6-an voltak, 4 gyerkőc közülük szeptemberben oviba megy, szóval 3 év körüliek. 2 kicsi van, Ákos és Áron, plusz még elvileg a kislányka, aki jön, is kicsi lesz. Áron 16 hónapos, úgy láttam ma nem nagyon volt oda a böliért és Áki, aki ugye 3-án lesz 18 hónapos. Végülis jó ez így, mert a picik tudnak tanulni a nagyoktól, viszont már annyival nagyobbak, hogy a bölcsis néniknek kevésbé kell figyelni rájuk és jut idő a kicsikkel foglalkozni. Úgy vettem észre, hogy a fiatalabb "néni" a kicsik főnöke, szóval Timi fog róluk gondoskodni, ami szimpatikusak tűnik. Ma eléggé el volt szottyanva Áron, de Timi végig kedvesen fogta a kezét, felvette, dajkálta, játszott vele, megnyugtatta amikor sírt, szóval talán Ákossal sem lesz gond, ha eltörik a mécses.
Az egész bölcsinek inkább egy gyerekmegörző játszóház fílingje van, túl sok mindent nem csinálnak azon kívül, hogy játszanak egész nap a gyerekekkel. A csoportszoba tiszta és világos, bár iszonyú sok féle játék úgy látom, hogy nincs benne, de gondolom ez azért is van, mert 2 hónapja költözött ebbe az épületbe is a bölcsi és újak a csoportok.
A kaja amit kapnak jónak tűnik, egészséges ételek és valóban változatos. Bent a csoportszobában esznek az asztaloknál, hozzák nekik zsúrkocsin az ételt és a tányérokat, terítőt, mittomén és szépen megterítenek. Ebéd után alvás van, azokon az új, modern alacsony "ágyakon" amilyeneket Norbiék cége is árul.
2 naponta jön doktornéni megnézni őket, bár az a sanda sejtésem, hogy ez inkább a szülők miatt van, akik betegen is beviszik a bölcsibe a gyerekeket. Ha lázas, akkor a bölcsisnénik, egyéb esetben meg az orvos mondhatja, hogy csak igazolással lehet megint vinni a gyereket, egyébként nem. Az egyik, egyébként unszimpatik, kisfiúnál is így lesz ez, a doktornéni megnézte, holnap már nem jöhet betegen, hiába esküdözik anyuka, hogy a foga nő és azért köhög.

Amit vinnünk kell**:
Tisztasági csomag: 100-as zsebi és szalvéta havonta + 200 forint csoportpénz.
Gumis lepedő, ágynemű huzat, törölköző, pelus, popsitörlő, popsikence, váltó ruha. Adott esetben játszós overál, stb.
Csütörtökön gyümölcs nap van, akkor tízóraira azt kapják a gyerekek, amit a szülők bevisznek.

Ja és jutott nekünk egy Brüma (=autó) jel, úgyhogy gyors le is stoppoltuk, ez lesz Ákos jele. :)


* A gondozónő szóról mindig az állatkerti gondozók jutnak eszembe, úgyhogy ki kell valami jobbat ötölnöm.
** Bocs azoktól, akit ez nem érdekel, vagy már nem érint, azoknak írom le, akik még a bölcsi előtt állnak.

Vagyunk

Vagyunk, vagyogatunk...

Ákos tegnap megkapta a 15 hós oltást és az agyhártya gyulladás ellenit. Nem volt túl boldog már attól sem, hogy egyáltalán a doktor nénihez mentünk, de a szurikkal megint elásta magát a doktor néni. Anya dumálhat, hogy a doktor néni nem bánt... :) Viszont szerencsésen kiderült, hogy az általa ajánlott immunerősítő mégsem olyan pokoli drága, mint ahogy én gondoltam, a 3 heti adag kerül 5 rugóba. Így már meg tudjuk venni.
A kicsi babám most mamás hétvégén van, vasárnap hozzuk haza.
Hétfőn meg bizony kezdjük a bölcsit... Persze mikor is máskor jött volna jobban az a hír, hogy Szabi unokatesó bárányhimlős lett?! Múlt vasárnap és most csütörtökön is együtt voltak a gyerekek, szóval jó esélyünk van rá, hogy Ákos is elkapta. Pont most írta fel a védőoltást ellene a doktornő... 1 hónap múlva kapta volna meg a Babó. Meglátjuk... már csak abban reménykedek, hogy az oltások, a bölcsöde és a várható bárányhimlő nem vesznek túlságosan össze és nagyon beteg nem lesz tőle Ákos. :(


Én elég rossz passzban vagyok továbbra is.
Utálom magam amiért ilyen dagadt tehén vagyok. Ha fáradt vagyok, akkor még jobban gyűlölöm magam és nem tudom mi a megoldás. Úgy fogok visszamenni dolgozni, mint egy disznó, pedig úgy jöttem el, mint egy csini pocakos kismami. Sőt, miután megszületett Ákos is voltunk bent és mindenki jól megdícsért, hogy milyen ügyes vagyok, hogy egy deka sem maradt rajtam. Ehhez képest... plusz 10 kg. Ahhoz képest meg amilyen szeretnék lenni, plusz 15-18nál vagyok. :(((((((((
Nagyon nagyon bízom benne, hogy anyuéktól szülinapomra kapok egy 10 alkalmas bérletet ultrahangos zsírbontó kezelésre. Nagyon szeretném kipróbálni, hogy hogy hat ez a cucc, sőt őszintén, csak ebben látom a megoldást. Május, addig kell kihúzni valahogy.
Pénz, pénz, pénz... leütöm azt aki azt meri mondani, hogy nem boldogít!!!!

Nem eszik olyan forrón a kását

Mármint ami a munkába visszatérést illeti. Fél délután körtelefonáltam, és bár várnak vissza, legalább 2 hét mire a humánon át tud menni a folyamat, hogy megmondják melyik naptól vesznek vissza állományba. Aztán tudom csak a GYED lemondást, GYES igénylést intézni, meg mindent ami ehhez kell. Ezzel párhuzamosan ugyan el tudok majd menni szabadságra, mert van 33 napom amit mindenképp ki kell vennem, de ha összességében nézzük a folyamatot, akkor biztosan 2 hónapig még nem fogok aktívan dolgozni. Megjegyzem, utána sem, mert megint el kell végeznem az SAP tanfolyamot, ami két hét (feltéve ha indul záros határidőn belül Pécsett), addigra talán kerül állandó helyem is, számítógépem és mindenféle cuccom ami ehhez kell. Ha nem, akkor még hosszabb ez a folyamat, ami már májust jelent. Nem mintha baj lenne, ilyen az élet egy multicégnél. Ennek tükrében csak azt sajnálom, hogy ilyen hamar elkezdjük a bölcsit Ákossal, ő már bőven bölcsis lesz, amég én itthon "nyaralok". :S

Elszakadás... nehéz ezt megemészteni. Remélem jól fogjuk tudni szervezni az életünket utána is és sok időt tudunk Ákosra szánni. Aggódok továbbra is.

Sajtos brokkolikrém leves

Ma ez készült, így írok is gyors róla.

Sajtos brokkolikrém leves

Hozzávalók:
0,5 kg friss vagy fagyasztott brokkoli
2 közepes szem krumpli
1 kis fej hagyma
kb. 10 dkg trappista sajt
1 kis pohár tejföl
só
ételízesítő
kevés fokhagyma (vagy fokhagyma por)
pirított kenyér kockák, vagy Lidl-ös levesgyöngy**

Elkészítés:
A brokkolit megtisztítom (levágom a fölös kis leveleket róla), a szárát meghámozom és nagyobb darabokra feldarabolom. A krumplit szintén megpucolom és feldarabolom. A hagymát meghámozom és apró darabokra vágom. A brokkolit, a krumplit és a hagymát beleteszem egy lábasba és felöntöm annyi vízzel, hogy majdnem ellepje. Ízesítem ételízesítővel, sóval, fokhagyma porral* és lefedve puhára főzöm. Ha megfőtt, turmix gépbe rakom és pépesre turmixolom. A turmixot visszateszem a lábasba, hozzáadom a tejfölt és amikor újra felforrt, belerakom a durvára reszelt trappista sajtot. Lezárom a tüzet alatta és el is készült a levesem. Melegen, levesgyönggyel tálalom.

Ez az egyetlen brokkolis kaja amit megeszek, mert a krumpli és a tejföl valahogy megszelídíti és nincs olyan brutál zöld íze. A sajt meg különösen szuper benne, csak kicsit olvad fel és jó nyúlós amikor kanalazol. :) Ákossal annyit meg tudunk enni belőle, hogy nem is kell második fogás, mert nagyon laktató. A gyermek úgy eszi, mintha nem is tudom mit adnék neki, győzöm lapátolni a szájába a gyöngyös levest. :D

* Tudom ciki a por, de Norbi gyomra érzékeny a hagymák illóolajára és így legalább nincs vita.
** A levesgyöngyöt azon a részen lehet fellelni a Lidl-ben, ahol a zacskós levesek és a mindenféle hal konzervek találhatók.

...

Figyelmes volt... tegnapig.
A mai nap megint katasztrófa. Írok neki felvilágosító mailt, a remény hal meg utoljára, hátha.

Gyógyulás

Megvolt a kontroll, a torka rendben van, teljesen tiszta.
A végső diagnózis: gennyes torokgyulladás, 3 napos lázzal ötvözve. A 3 napos lázra a kipöttyösödés utal, totál "meleg kiütéses" a gyerek háta, hasa, nyaka.
Remélem ezt letudtuk, ennyi volt.

Édes kicsi fiam nagyon bújós lett. Állandóan dajkálni kell, simogatja az arcom, a vállamra hajtja a fejét, meg kell zabálni olyan aranyos. Ilyenkor mindig királylánynak érzem magam és százezredszer is felveszem, hogy ezt érezhessem. :) Azt már csak csendben jegyzem meg, hogy remélem a lokátorai nem a bölcsi miatti szorongásomat vették és ezért tapad rám. Így sem jó, de az nagyon rossz lenne nekem, ha azért csüngne rajtam, mert nem akarja az elszakadást. Én nem akarom, ez biztos, úgy fogok bőgni, mint a záporeső, ez is biztos, de mennie kell, ez is biztos. Majd akkor fogok megnyugodni, ha látom, hogy jól érzi magát a bölcsiben, nem fél, nem sír és ugyanúgy gondját viselik, mint amikor itthon vagyunk.
Tartok tőle, hogy a "sztárallűrjeinket" nem fogják tudni tartani a gondozónők, mert sok a gyerek és nem lehet mindegyikkel kivételezni. Például Ákos korán kel, ezért van hogy ébredés után 2 órával már megint alszik, jóval dél előtt. A bölcsiben csak ebéd után rakják őket le aludni. Vagy pl. hogy Ákos tejcsis cumisüveggel alszik el igazán jól... meg fogja ezt ott kapni?! Vagy hogy a kis töki sokat iszik napközben, meg fogják kérdezni ott, hogy szomjas-e, sokszor?! Tudom, mindenre van megoldás, de én akkor is aggódom. :( Ki aggódjon, ha nem én?! Norbi pl. nem aggódik.

Norbi másrészt tök figyelmes velünk. Örülök is neki becsülettel!

Jobban van!

Ez csak egy gyors bejegyzés lesz. A cím a lényeg. Jobban van. :)
Mázsás kövek gördültek le a szívemről. Holnap kontroll a dokinál.

Voltam ma a bölcsiben. Február 22-én megyünk először látogatóba. :( :)

Betegség - sokadik rész, folyt. köv.

Ugyan kicsit jobban lett reggelre, de mivel egész éjjel lázas volt még, visszavittem a dokihoz. A helyettesítőtől kapott egy fél adag szurit, ha nem lesz megint sokkal jobban, akkor holnap is kell vinnem bökire.
Szegénykém, mondtam neki, hogy megyünk a doktornénihez, erre már mondta, hogy "Nem." :) A váróban még csak nyafizott kicsikét, de lerakni nem tudtam, viszont ahogy beléptünk az ajtón a rendelőbe, rögtön kattant az érme hogy hol vagyunk és nekiállt sírni. Arany csillagom, annyira sajnálom, de biztos vagyok benne, hogy ennek most így kell lenni, szurikat kell kapni, mert csak így fog meggyógyulni.

Bölcsi és munka ügyben is folyományok vannak.
A bölcsibe fel tudják venni azonnal, a munkahelyemen többet kapnék, mint amit anno kaptam és most kapok sokkal, már csak a főnökömet nem tudok elérni, hogy van-e egyáltalán munka nekem. :DD Rajta vagyok az ügyön!

Betegség - sokadik rész

A helyzet a következő:

A vizsgálat után a doktornéni azt mondta: "Anyuka ez a gyerek most nagyon beteg." Itt omlottam meg először. Aztán azt mondta, hogy annyira csúnya torokgyulladása van, hogy az orra a torkába vérzik. Ez volt a második. Akkor már a szájából is jött egy kevés, köszönhetően a spatulának. Elvileg valami brutál vírus. Bár nem szuri párti a doktornéni, de úgy döntöttünk, hogy jobb lesz az, ha kap egy széles spektrumú gyulladáscsökkentő szurit, nem gyógyszerezünk. Lázat lázcsillapítóval kell kezelni. Kaptunk 3 receptet. Egy lázcsillapítót, ami elvileg szuper, a kapott inekció pótlására egy receptet (néztem mint a hülye, hogy mi van, vissza kell vinni a kapott szurit a rendelőbe), és egy másik gyógyszert. Ezen kívül orrcseppezni kell, mert az orrcseppben ér összehúzó van, hogy ne vérezzen bent neki.
Holnapra két variáció van:
1. a lórúgással felérő szuritól jobban lesz, holnap a kanalas gyógyit kapja, pénteken kell visszamenni.
2. nem lesz a szuritól látványosan jobban, holnap megint megyünk szurira, lázcsillapítunk ahogy tudunk és pénteken is vissza kell menni.

20 óra 37 perc

A Naturlandos lázcsillapító semmit sem ért, a Mexalentől talán 1 órára lement a láza (ezt a kettőt lehetett együtt adni), de most megint lázas. A hűtőfürdő sem csinált semmit, viszont most leraktuk aludni. Pécsen vagyunk, hogyha éjjel nagyon lázas lenne, akkor beviszem a kórházba. Jó lenne most egy fülhőmérő...

Egyébként annyira, de annyira tündér ez a gyerek!!!! Mielőtt bementünk és miután kijöttünk, vígan csápolt a gyerekeknek, mindenkinek köszönt, mindenkire mosolygott. A doktornéninek is köszönt be és ki jövet is, pedig most aztán igazán "nem volt jó fej". Lassabban ugyan, de játszik, mosolyog egész nap, nem is látszik annyira, hogy mennyire beteg. Többet ül az ölemben, kedveskedik egész nap, mondtam is Norbinak, akkor fogom észrevenni, hogy látványosan jobban van, ha a csilláron hintázik. :)
Szuper pasas, imádom!

21.54.

Lázas, továbbra is. Nem lett az a látványos gyógyulás, amire vártunk.
Féltem nagyon. Ha a holnapi szuri után sem lesz jobban, beviszem a kórházba. Bizalmatlan vagyok az orvosokkal szemben, sajnos. Az ügyeletes doki tegnap azt mondta, semmit sem lát a torkában, erre ma meg ezzel a diagnózissal jöttünk haza. Az őszi camphyllobacterjénél is 3 orvos 3 félét mondott, a gyerek meg 1 hétig kif*sizta a lelkét.

Pisi gyűjtés.

Pisit kéne gyűjtenünk... Haha!

Ez az anyuka mindent leírt asszem erről az ügyről. Én naív voltam, gondoltam játszás közben megy majd minden, mint a karikacsapás. Tévedtem. Lehet hogy az is tévedés volt, hogy csak két zacskóért küldtem el a papát a patikába.
Jöhetnek a drukkok!

Láz foly. köv.

Egész nap nem használt a lázcsillapító, a délutáni alvásból 38,5-tel ébredt, úgyhogy elmentünk az ügyeletre. Ott már - a sírástól is - 39,9 volt a maghőmérséklete, azaz 39,4 a testhője. Kapott egy lázcsillapító szurit, így visszament a hőmérséklete 38,6-ra. Most altatja anyu épp, de ha éjjel megint felmegy neki, akkor vissza kell vinnem a kórházba és ott is kell maradnunk. A doktornő szerint szervi baja nincs, de simán lehet ez egy brutál vírus is, ami ellen nem használnak a hagyományos lázcsillapítók. Ha éjjel nem is megyünk vissza, akkor is holnap el kell mennünk a háziorvoshoz, aki valszeg egy nagyobb kivizsgálást eszközöl majd. Végülis pár nap normál állapotot eltekintve, gyakorlatilag egy hónapja folyamatosan beteg.

Update:
2010.02.09. 8.00

Az éjszaka jó volt, aludt a kis manóm. Hol lázas volt, hol nem, viszont reggel láztalanul ébredt. Sajna ez a helyzet gyorsan megváltozott, ugyanis most megint 38,1 a láza. Kapott egy másik fajta lázcsillapító kúpot, kíváncsi vagyok ennek a hatására. A dokink 14 órától rendel.

Amit eddig nem tudtam...

... az az, hogy nem a fog növekedéstől lázasak a gyerekek. Nincs ok-okozati viszony, viszont láz idején, mivel gyengébb az immunrendszer, könnyebben kibújnak a fogak. Nem azért lázas, mert nő a fog, hanem azért nő gyorsabban, mert lázas.
Érdekes.

Viszont sajna azt is írják, hogy max. 37,5 körül lehet a testhője ilyenkor, az ennél magasabb láz, valami betegségnek a jele. Áki 38,3-al nyomul reggel óta, amin 2,5 ml Nurofen (fél adag) semmit sem változtatott még reggel, így most kapott egy kúpot. Reménykedek benne, hogy ennél nem lesz rosszabb, máskor 15 perc után már láztalan a Nurofentől. :S
Doki persze csak holnap délután...

Új variáció munkára

Holnap bemegyek a munkaügyre és a választott bölcsibe, hogy tájékozódjak, mi a helyzet.
Mit változtatott a munkahelyem a válság óta, mik maradtak meg, hogy kell a szabit kivenni, mikortól jár rendes fizetés és ilyenek. A bölcsi mikortól tudná Ákost fogadni, tudja-e egyáltalán, mennyibe kerül, mik a feltételek, stb.
Közben járok suliba (amit anyuék fognak finanszírozni), dolgozok majd (brühühüüüüü, el kell válnom Ákostól :,( ), és valami jobb állást keresek. Meghirdetjük a ingatlanközvetítőnél házat, aztán majd mittomén. Egyelőre leteszek a nagy álmokról, remélem nem csak holnapig. :D De azért nyitott szemmel járok, hátha sikerül megcsípni valamit. Délután pl. önéletrajzot fogok beadni, az enyémnél sokkal másabb munkára, ahová erős nyelvtudás is kell, viszont nemzetközi cég. A mostani munkahelyemen is megkérdezem, hol lehet belső állásokat nézegetni, hátha akad valami kevésbé unalmas. Ez van.
Kidühöngtem magam, most befogom az arcom és megpróbálok annak örülni ami van. (Kéretik bólogatni, hogy ez így jó lesz. :)

Szép napot mindenkinek!
A konyhából isteni sült pipi illat lengedez befelé. :)

Láz és egyebek

Örömmel jelentem be, hogy két napi teljes tünetmentesség után, Ákos ma ismét lázasan ébredt.
Remélem csak a szemfoga. Szépen csücsörödik már ki az ínye, de még nem tört át. Most alszik, tán a lázcsillapító is hatni fog.

Új kedvenc játékot találtak ki a mamával a hétvégén, de nekünk is hagyja, hogy csináljuk. Fel kell venni, egyik kezével átkarolja a nyakamat, a vállamra hajtja a fejét, majd "Ten" felszólítással beindítja a gépezetet és ringatni kell, a Tente babát énekelve közben. :D Ő meg vígan mosolyog az orra alatt, és ha olyan kedve van, akkor az "...itt van már az este" résznél felkapja a fejét, és jó nagyokat kacag, hogy ő bizony nem alszik ám, csak átver minket. :D

Mivel ugye ilyen beszélős lett, szoktam kérni tőle, hogy mondjon utánam szavakat. Gondoltam bepróbálkozok az Ákos szóval is, hátha. Egyetlen egyszer sem mondta még ki, de minden alkalommal hahotázva nevet, fülig érő szájjal, csillogó szemekkel, amikor szólok neki, hogy azt kéne mondani, hogy Áki. :DDD Kis lökikém. :D

Hiszti

Édes kicsi fiam anyukáméknál töltötte a hétvégét, ismét. Így szokott ez minden második hétvégén lenni, amikor nincs itt Kata.
Ákos bébé konkrétan meg van vadulva, olyan hisztiket vág le hogy az nem igaz! Igazi, ordítós, rugdalózós, ne nyúlj hozzám hiszti. Földhözvágás még nincs, nem láthatta senkitől. A mamánál mindent lehet, első szóra ugranak, nem kell neki egyedül az ágyban aludni, ő van a középpontban. Ez itthon nincs. Ő van a középpontban, de nincs körbeugrálva és biza nem lehet azt amit szeretne. Feszkó van gonosz anyával, aki ettől függetlenül imádva van, talán mert elég következetes. Szerencsére csak néha szakad el a cérna, általában halk szóval, egyszerű magyarázatokkal le tudom gyorsan nyugtatni a kis dilinyós manót. Ákosnál ez működik. Még. :)
Ez egy sikeres dolog az életemben, gondoltam érdemes beszámolni róla.

Ma megint zuhanykabinos kakilás volt. Emberes mennyiség. Jövő héten ráállunk a bili vásárlásra.

Arra kéne még rájönnöm, hogy mennyire egészséges dolog az, hogy a gyerek anyumon csüng, függetlenül attól, hogy én jelen vagyok-e vagy sem. Ma ők hozták haza, le sem szállt anyuról, hozzá szaladt mindennel, mi jóformán puszit sem kaptunk. Persze őrülten bömbölt amikor anyuék hazamentek. Anyu a királynő, tesz a fejemre, amikor ő is ott van. Jó ez így?

Helyzetjelentés

Panasz áradat következik ismét.
Nem találom a helyem ebben a fészkes nagy világban. Beleestem egy nagy gödörbe és akármerre kajtatok, nem lelem a kivezető utat. Ez úgy kb. az életem minden területére értendő. Sok féle változást szeretnék, talán túl sokat is és talán ez lehetetlen. Talán nem a büdös nagy valóságban élek, hanem egy általam teremtett képzeletvilágban, ahol igenis van lehetőségük az embereknek választani, változtatni a sorsukon. Hiszem, hogy az erő, az akarat, a kitartás elég ahhoz, hogy az ember meghozza a változást az életében. Naivan, talán, szerintem inkább optimistán. Nem születhet mindenki vesztesnek ezen a világon, és nem kötelez senkit semmire, az hogy hova született. Akik valamikor mertek, vállaltak, azok most sikeres emberek.
DE! Itt vannak a körülmények. Egy család, akik támogatnának minket, havonta egy kis pénzzel, mert azt gondolják, hogy ez elég. Egy férj, akit még vissza a városba is nehéz lenne mozdítani, mert minden változástól retteg. Egy gyerkőc, akivel a világon semmi probléma nem lenne, dehát mégiscsak 1,5 éves, nem lehet ide-oda rángatni. Egy ház, amitől nem könnyen fogunk tudni megválni és egy lakáshitel, ami szintén ezzel együtt jár. Ezen kívül Magyarországra születtünk, kulipintyó ország, kulipintyó városkájába, a nyugathoz képest keletre, egy csomó rögzült görccsel, előre megírt sorssal.
De 1, 10, 20 év múlva is elegendő indokok lesznek ezek arra, hogy nyugodtan megállhassak a tükör előtt és azt mondhassam, hogy nem volt más választás?! Szerintem nem.

Nem sikerült jól a beszélgetés Norbival. Egyrészt megint iszonyú nehéz volt rávenni, hogy ne csak én beszéljek, hanem ő is válaszoljon. Másrészt amikor már órák óta nem szóltam hozzá, berekesztve a diplomáciai kapcsolatokat, akkor felvetette, hogy írjam össze tételesen, hogy milyen költségekre számíthatunk kint, mik-hogy vannak (amiről van némi infom már, csak ezt nem mondhattam el a nem beszélgetésünk során), de aztán később erről is kiderült, hogy elterelés. Elterelés, mert úgysem fogom megcsinálni szerinte (lásd 1. pont abból a 7-ből amit rólam eddig nem lehetett tudni), és elterelés, mert ez mit sem változtat azon a tényen, hogy ő nem akar sehova menni. Ekkor keletkezett az eggyel alábbi hozzászólás.
Nincs háttere az elképzeléseimnek, úgy érzem, nem veszik komolyan, hogy mennyire nagyon fontos nekem, hogy másként éljünk, pedig már ezerszer elmondtam.
Tegnap ismét felvetődött bennem, hogy esetleg nekünk nem kéne tovább nyúzni egymást, fejezzük ezt itt be. Nem mondtam ki, de gondolkoztam rajta. És persze megint elvetettem, mert szeretem az istenadtát és egyedül sem mennék többre Ákossal, mint vele. Rövid távon semmiképp és tetézné az is bajt, hogy Ákosnak hiányozna az apja és a tesója, nekem meg a férjem. Megalkuvás?! Az.

Hol van nekem olyan barátom, aki segít, útmutatást nyújt ebben az útvesztőben? Vagy csak jól kérdez, hogy találjak válaszokat? Aki nem abból indul ki, hogy ő mit gondol erről az egészről, hanem ért engem, de max. félt és jószándékból tesz fel kérdéseket?! Nekem nincs ilyen barátom.

Tudjátok megelégedtem volna egy olyan válasszal Norbi részéről, hogy oké, gondoljuk át. Nézzünk utána hogy mi, mennyi és hogyan, hogy AZTÁN dönthessünk mennyire reális az elképzelés. Én úgy júliusra terveztem az első kiutazást, addig ő tudna angolul vagy hollandul tanulni, én is tudnék hollandul tanulni, szerezhetnénk gyorstalpallón rendes szakmát magunknak. Több oldalról lennénk biztosítva, az állás szerzés is könnyebben menne, ebben biztos vagyok.
Ehelyett az volt, hogy felment az index hollandiás topikjára és megnézte, hogy mindenkinek milyen nehezen megy ott kint. Jah, virágszedők, eperkapálók, talicskatologatók, árupakolók... Volt egy friss sikersztori is, mind a srác, mind a barátnője talált kint 2 hónapon belül állást, szereztek lakást és elvannak - erre azt mondta, hogy ez fehér holló, akkor a többieknek miért nem ment így?! Igen, talán szerencséjük volt, talán eléggé akarták, talán nem vártak a sült galambra, hogy egyszercsak majd berepül és tele tömi a zsebüket pénzzel, mint a többiek. De lehet hogy én vagyok naiv.

Mélységesen elszomorít ez az egész. Nincs kiút, amég valaki nem segít.
Ugyanott vagyok ahol eddig, sehol.

Norbi is olvassa Bolondéria blogját. Tegnap mondtam neki, hogy tán elgondolkozhatna, mert hasonló problémáim vannak nekem is mint neki, párkapcsolat szinten is. Tudjátok mit szűrt le?! Azt hogy ez nem is így van, mert ő bizony nem jár haverozni, sörözni, hobbizni és nem érti mire gondolok. Most akkor erre mit is mondhatnék??! Max. annyit, hogy köszi, de akkor elmegyek, lásd mint fent.
Ez a végszó mára.

ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ

Engem mindenki hülyének néz!!!!!!
:,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,(

Ordítani tudnék!

Bilire szoktatás I. és egyebek

Napok óta forog a fejemben, hogy hadirendbe kellene állítani egy bilit itthon.
Egyrészt már mondja Ákos amikor kaka van a gatyában (többnyire), másrészt meg sajnos, egyre gyakrabban kakil brutál keményet. Ezt azt hiszem tőlem örökölte, hiába a rengeteg tejtermék, gyümölcs, nem és nem kakil mindennap. Ma éppen a harmadik nap következett kaka nélkül, úgyhogy amikor jött az inger, szegénykémnek lila volt a feje, annyira nyomott. Sokadik ilyen már, meg sem lepődök. Megoldásként azt találtam, hogy ilyenkor levetkőztetve, pelus nélkül berakom a zuhanykabinba, mert akkor hamar meg tud szabadulni a csomagtól. Nagy is, hosszú is (15 cm a minimum), kemény is a végtermék, esélytelen hosszú kínlódás nélkül a pelusba juttatni - fizikailag nincs hely rá, ugye-. Ma is így történt, 10 perc alatt megvoltunk mindennel.
Ha már így vagyunk, bár erőltetni nem akarnám, de jó lenne ha a bilibe jutna a cucc. Meg fogjuk próbálni. Ez lesz az első lépés.


A tegnapról írnék még kicsit.
Itt voltunk anyuéknál, nem mentem suliba, mert 3-kor fájt a fejem és majd elaludtam ülve. Második alkalommal lógtam, ez megengedhető volt szerintem. :)
Beszélgettünk anyuékkal erről-arról, megint előhozakodtam a Hollandia témával. Meghallgattak, kérdeztek, Józsi apu egészen nyitottnak tűnt a dologra, de aztán valami elcsesződött és a végén jól sikerült összeveszni. Bőgtem egy jó nagyot.
Nagyon rosszul érintett, hogy bár anyuékkal vagyunk a legszorosabb kapcsolatban, egyszerűen nem látják, hogy milyen nagy bajban vagyunk anyagilag. Nem is értem, mert mindenről beszámolok, nem telik el úgy hónap, hogy ne kérjek tőlük pénzt, hogy tudjunk élni. Nem azért kérek pénzt, hogy a plazmatévé részletét vagy az Audira felvett kölcsönt (egyik sincs) tudjuk fizetni, hanem hogy egyáltalán kaját tudjunk venni. Mert havonta választhatunk, vagy a számláinkat nem fizetjük be, vagy nem eszünk, élünk. Ezek után nem tudom, hogy ők mire gondolhatnak, hogy mire kérem el havonta azt a nem kevés pénzt, amit tőlük vagyunk kénytelenek lepumpolni. Anyu konkrétan kijelentette, hogy nem igaz, hogy van olyan, amiről nekünk le kell mondanunk! Pedig van ám... milyen nagyon sok. :(
Azt is megkaptam, hogy mivel ebben az országban a legtöbb ember így él, ahogy mi, ez normális és el kell fogadni, bele kell törődni. Merthogy mi még nem vagyunk akkora bajban, hiszen ők segítenek nekünk. Igen, ez igaz, de ha ők nem segítenének, mi is a BAR listán lennénk már, vagy nem is tudom. Szerintem ez így nem jó, hogy az ember a szülei vérét szívja, hogy a fejét a víz felett tudja tartani valahogy. Milyen jövője lesz így a mi gyerekeinknek? Nekik is ugyanígy kell kezdeni majd a fiatalságukat?
Hát nem! Az enyémnek nem, mert bennem van elég erő és lázadás arra, hogy ezen változtassak. Anyu megsértett tegnap, a fejemre olvasta, hogy nekünk csak magunk miatt nem jó, mert így meg úgy. Lehet hogy igaza van, lehet hogy ennél sokkal de sokkal többet is tudnánk dolgozni, de én nem ólomkatona festésből akarom támogatni a fiamat, mint ő anno engem.
Elég volt ebből a f.s életből. Ahogy látom Norbinak is. A bankszámláink csontra mínuszban, a számlák meg ott állnak befizetetlenül. Biztos vagyok benne, hogy nem ez a normális élet. Van élet, másmilyen, máshol. Oda kell nekünk is menni, meg kell próbálni, mert ha csak nyugalmat, biztonságot szerzünk vele, már akkor is hatalmas nyertesek vagyunk.
Ma beszélünk erről Norbival, remélem sikerül valami megállapodásra jutnunk.

Első blogger díjam

Pár napja kaptam ezt Betticától.


Köszönöm, ez az első blogger díj amit valaha kaptam. :)

És akkor a "követelmények":
A játékszabály szerint továbbítanom kell 7 bloggernek, tehát Bejci, Anyoo (zárt), Egybábanaplója, Eszike (zárt), Kir, Mona, Vicky fogadjátok a díjat sok szeretettel. Szeretlek olvasni benneteket! ;)

7 dolog rólam, amit elvileg még nem tudhattok: :)

1. Ikrek jegyű vagyok és ha hinni lehet az asztrológiának, akkor ennek megfelelően (és ez valóban így is van), rengeteg dolog érdekel, sokszor egyszerre, egy csomó mindenbe belekapok, de legtöbbször az ilyen apróságoknak nem érek a végére. Folyamatosan zsong a fejem, imádok tervezni, hatalmas ötleteket kitalálni (pl. Hollandiába költözés). Mindig van új a nap alatt, ha nincs amit lehet tervezgetni, akkor kitalálok valamit magamnak. :)

2. Valóban kreatív vagyok a hétköznapokban. Szeretek varrni, tudok kötni, horgolni is, bár azt már száz éve nem csináltam. Gobleint, keresztszemest varrok, minta után egyszerűbb dolgokat festek, a fa munkák is jöhetnek, de a falfestés is az én feladatom itthon (ha már egyszer kitalálom hogy festeni kell :).
Nagyjából mindent meg tudok csinálni, amit egyszer láttam már hogy hogyan kell, kezdve a csempe felragasztásától a táska varrásig.

3. Tudok tájékozódni. :D Meglepő, hiszen a lábam közt levő szerv mást prognosztizálna, de így van. Ahol egyszer már elmentem (mondjuk kocsival), oda vissza is találok. Sőt, térképpel is eljutok bárhova. :)

4. Lájtos toll fétisben szenvedek. Imádom a tollakat. Gyakorlatilag mindegy -lenne-, hogy 100 forintba kerül, vagy 10.000.-be, csak szép, csini, dizájnos, csajos legyen és szépen fogjon. A folyós tollak mehetnek a háztól. :) Régebben amikor még kicsikét kicsikébb volt a popóm, akkor bugyi gyűjtés volt, minél kisebb, annál jobb jeligére. :) Wicked weasel, rulez! :P

5. Szeretem az autósportot. Kiábrándíthatatlanul nagyon. Nem, nem a Forma-1-et, hanem minden más benzinfüstös, gumicsikorgós, dudogós, érinthető, emberibb szakágat, mint pl. a rallye, a gyorsasági versenyek, WTCC, Porsche Szuper Kupa. A Castrol adalék illatától lebillenek a lábaimról. :)

6. Vavyan Fable rajongó vagyok. Erről már volt szó, de azért ne felejtsük ki, mert fontos. :) Rojtosra vannak újraolvasva a könyvei. :) Tavasszal várható a következő könyv, Csontfuvola címmel. :)
Egyébként mániákus olvasó vagyok. Nem olvasom el, hogy mi lesz a könyvnek a vége, hanem már-már mániákusan addig nem rakom le, amég el nem olvastam. Ez hajnalig tartó olvasásokat jelent, másnap meg hullaságot, de nekem tudnom kell, hogy miről szól a könyv és kész! :D

7. Tudok főzni, elég jól, de nem szeretek. Illetve azt a gályát nem szeretem, amit a napi főzés jelent. Ünnepi alkalmakkor nem jelent problémát egyszerre 4 féle fogás elkészítése sem, de hétköznap még egy krumplis tésztát sem szívesen főzök.
A sütés viszont homály zóna nekem. Ideges vagyok tőle, hogy nemtom mi jön ki a sütőből. Merthogy úgy csináltam ahogy kell, jó íze volt amikor beraktam, de a piskóta mindig a tepsi alján kucorog, sosem emelkedik meg. Ilyenkor meg nem lehet semmit sem tenni... max megállapítani, hogy ez nem az én műfajom.

A mondókák máskorra maradnak. :)
Szép estét mindenkinek!

Új szavak

Tegnapról mára született új szavaink:

"Á'pi" - Árpi, apukám.
"coki", "csoki" - csoki. :D Ezt magától mondta nekem ma reggel, amikor megtalálta Norbi csokis papírját.
"sza'ti" - sajti, azaz sajt.

Érdekes hogy egyik napról a másikra mennyi mindent próbál utánam mondani. Az imént pölö a segítséggel próbálkozott és addig ment is hogy "segi". Viszont nem halandzsázik, nincsenek baba szavak, kivéve a "hámá"-t (enni kér) és a "gangang"-t (csöpp kora óta ez a lámpa és a mindenféle hozzátartozó kapcsolók)

Kimaradt szavak (eszembejutás sorrendjében):

"bimmbam" - Ez egyértelmű, a haragok mondják.
"giligala" - Gilinggalang.
"nínó" - Nínó, a mentőautó mondja.
"kenyé" - Kenyér.

Most épp alszik, a lakás meg fut, szóval amint tudok jövök a kedvenc versikéinkkel, énekeinkkel és persze 7 dologgal magamról.

Rossz napok - jobb napok

Ákom-bákom ismét lebetegedett.
Csütörtökön vittem a dottornénihez, aki mindjárt írt is fel neki antibogyót, mandulagyulladása van. Azóta már jobban van, nincs láza, de még mindig köhög és folyik az orrából a cicakaka. Gyanítom mire elfogy az antibogyó sem lesz még százas, de majd meglássuk.
Eszembe jutott amit a védőnő mondott még az ősszel. Jön a tél, az új fogak, a szervezete kevésbé lesz védett és gyakrabban lesz beteg. Ez nyert. Mióta jön a szemfoga kétszer is beteg volt. Örömhír viszont, hogy látszik már gyönyörűen neki a fehér, pár nap és áttörik, akkor talán kicsit megkönnyebbül a babám.

Elég nyűgös éjszakákon vagyunk túl. Csütörtök óta gyakorlatilag a fél éjszakákat velem töltötte Ákos a nappaliban, amiből sok alvás nem volt. Forgolódik, vergődik, zavarja a cumi a levegővételben, ha meg nem adom neki oda, akkor az, hogy nincs nála és így tovább. Tegnapra elég jól kikattantam már, úgyhogy Ákost 8-kor a család többi tagjával együtt kizártam a hálószobából és kiválóan aludtam még úgy is, hogy közben Ákos kiabált a folyosón. :) Viszont hogy legyen valami jó is, el kell mondanom, hogy ma éjjel egész éjjel aludt, egy mukkanás nélkül, reggel kelt fel 5.50-kor. :) Jesssz! :D

Szombaton családi partyn voltunk. Norbinak és az apukájának egy napon van a születésnapja. Idén Laci papa kereken 70 éves lett, még Norbi 43. Ezen felbuzdulván összejött a szűkebb és a kicsikét tágabb család, elmentünk ebédelni a Kétszekér Fogadóba és utána ultranagy sütizést tartottunk anyóséknál. A kihívás az volt a dologban, hogy Ákost is magunkkal vittük az étterembe... féltem tőle eléggé, de végülis nem volt gáz, felváltva szórakoztattuk a hapsit. Nem nyüszített, nem hisztizett, tetszett neki a helyzet, bár a sok embertől az elején kicsit meg volt ijedve. :) Hát igen, ezt neki szokni kell még, hogy Szabóék ha összegyűlnek, akkor az majdnem olyan, mint a bazinagygöröglagziban, mindenki beszél-beszél és beszél és ha nem vagy elég erőszakos, akkor Te bizony nem jutsz szóhoz. :) Nekem is furcsa, mert nálunk sosincs ilyen, még akkor sem, ha sokan vagyunk. Estére rendszerint már zsong a fejem, jó hazajönni a csendbe. :) Ákos persze megint tarolt a kedvességével, mindenkinek integetett, az asztal túlfelére kiabált a sógoromnak, hogy "Zoli!". :D Kicsit gáz volt és remélem az anyósom nem sértődött meg rajta, de miután anyuék is ott voltak, Ákos szinte rájuk sem hederintett. Mondjuk rám sem, de én legalább tudom az okát. :D A mamánál mindent könnyebb elérni és ezt a kis törpemanó is tudja. :) Állandóan szaladt a mamához, ült fel az ölébe, mászott rá, stb., stb. Anyuék Ákos szemében egyenrangú családtagok velünk, a többiek csak mi utánunk jöhetnek. Ők idegenebbek a gyereknek és mivel őszinte, ezt nem is rejti véka alá. Ez most elég durván kijött, szerencsére nincs túl sok ilyen alkalom amikor együtt lennénk, úgyhogy nincs táptalaj a sértődésre.
Hiába nah, engem az anyum nevelt, hasonlóan nevelem én is Ákost. Hasonló a hangszínünk, a mimikánk, hasonlóan reagáljuk le a dolgokat, hasonló dolgokat játszunk, ugyanazokat a mondókákat mondjuk, minden sokkal ismerősebb Ákosnak, mint a többieknél. Ráadásul anyuék igazán a tenyerükön hordozzák a babót, megáll az élet ha náluk van. Mindent elkövetnek, hogy a gyerek gazdagabb legyen, legyenek új élmények, új helyzetek. Nem csak egy a 4 közül és nem attól van szeretve, mert nyünyörögve beszélnek vele. Nyilván anyósék és apuék is szeretik őt, de más emberek és Ákosnak is alkalmazkodni kell hozzájuk, nem olyan, mint az Éva mamánál, ahol az első perctől ahogy belépünk a lakásba, otthon van.

Ákom nekiállt mondogatni utánunk a szavakat. Bejött egy csomó új szó, aminek egy részét én sem értem.
Például:
"Zoli" - Zoli a sógorom, és fene tudja honnan jegyezte meg, mert tán havonta egyszer látjuk őket. Egyszer vigyáztak rá pár órát nem rég, azóta mondogatja. :)
"Ebi" - Zsebi, sógornőm, Zoli felesége.
"Dzodzi" - Zozi (Zoé) a mopsz, anyuéknál.
"Lali" - Lilla (Lili) az anyakirálynő mopsz anyuéknál.
"Lilla" - Fejlődtünk, szerencsétlen Lili végre lányként lesz kezelve. :) Bár tök vicces volt, ahogy Lalizva rohangászott a lakásban. :D
"Na'i" - Nari, azaz narancs. Toplistás gyümölcs.
"Kenyé'" - Kenyér.
"Szöszök" - Zokinszösz a lábujjai közt. :)
"Tányé'" - Tisztán és érthetően tányér, bár az r betűt leharapja a végéről.
"Tejci" - Tejcsi, pár napja nem mondja.
"Gaba", újabban "Gabo" - közösen használatos Gáborra, az unokabátyámra és a Józsi papa garázsára, ahol az autó áll.
"Bébi nanó" - Bébi manó, sokadik becenév. :)
"Szia", "Sza'" - Szia. :) Mindennek és mindenkinek. :D

Tegnap óta mondja az is hogy "Sza-apa", ami azt jelenti, hogy Szia Apa! és hozzáteszi, hogy brümm... azaz apa megy el az autóval. :)

A hétvégi narancsos sütim receptjét és egyéb más recepteket majd közzéteszek. Nem vagyok nagy főzős-sütős, de azért van 1-2 ütős dolog a tarsolyomban. :)