Versenyszféra

Nos, örömmel jelenthetem, hogy nem estem ki a versenyszférából (copyright: Kovács Ákos).
Az utóbbi időben több "kérőm" is akadt, akik saját temperamentumuk és az eddigi kapcsolatunk függvényében vagy a testemet szeretnék, vagy akár ezen kívül, még beszélgetni is akarnának.
Érdekes és szívet melengető dolog ez, hiszen Norbival most eléggé állóvízben vagyunk. Ha nem hívom, nem keres. Ha itthon alszom úgy is jó, ha anyunál úgyis. Ha itthon van Áki szintén, ha nincs akkor is. Momentán nem tudom eldönteni, hogy ez alapvető pasi tulajdonság, vagy a házasság hozza ezt így. "Megszereztem, elvettem, együtt élünk évek óta, most már az enyém, mint egy nyaklánc. Van, jó hogy van, de nem veszem gyakran elő, nem óvom kincsként, merthát már megvan." Akármelyik is, egyik sem túl pozitív.

Ezzel párhuzamosan, felmerült bennem a kérdés, hogy a teremtés koronái vajh miért nem olvasnak női magazinokat, vagy női regényeket? Nyilván nem arra gondolok, hogy zúgjanak bele Edward Cullenbe (Twilight), hanem, hogy lefigyeljék mi az amiért a nők bolondulnak. Ugyanígy a női magazinokban tucatjával lehet olvasni a párkapcsolati elemzéseket, hogy mégis milyen problémák nyomják a punások lelkét. Tök kézenfekvő megoldás lenne, ha már a feleség (ezredszer is elmondott és piti problémának tulajdonított) nyünyörgésének nem hisznek.

PM saga - második rész

Tegnap volt az 1 hónapos kontroll az endokrinológián. Előtte csináltak PM ultrahangot is, kicsit kellett várni, de nem volt vészes. Tök pozitívan mentem, mert jól vagyok. Ez egészen addig tartott amég be nem léptem Mezősi doktornő rendelőjébe és át nem adtam a leleteim. Összesen 5 percet voltam bent, eközben kiderült, hogy Basedow kór, hideg göbökkel, a végső diagnózis. Ez azt jelenti, hogy csütörtökön menjek biopsziára, amit a göbből vesznek, és jó esélyekkel pályázom műtétre. Paff 3 perc alatt. Még 1-1 percet számolok a bejövetelre, kimenetelre, aztán ennyi. Nem volt őszinte a mosolyom valahogy utána.

Nem akarok vészmadár lenni, mert még akár lehet az is, hogy nem kell a műtét, de meg van bőven az esély. Az imént végigolvastam néhány szakmai oldalt, úgyhogy ez annyira nem lesz kellemes dolog, főleg mert a hangszálak közelében matatnak, belepiszkálhatnak a hangomba és lesz a nyakamon egy ronda vágás.
Erről majd később, előbb a csütörtöki bökésen kell túl lenni.

PM saga – első rész

Történt ugyanis, hogy miután hasztalan kértem a háziorvosomat, hogy csináljunk már egy vérvételt amivel megnézzük a pajzsmirigy műkődésem, elballagtam a nőgyógyászomhoz és elregéltem neki a kérésem. Előkapartam az emlékeim a PCO-ról és az összefüggésekről az inzulinrezisztanciával és a pajzsmiriggyel, felkészülve, hogy ismét elő kell adnom a kis sztorit amit szinte minden orvosnak, de nem volt szükség rá, nagyjából képben volt. A PCO és a metformin vonatkozásában nem volt túl lelkes, de nem is volt ellene. Ami viszont jelenleg nagyobb gondnak tűnt, az a kivizsgálatlan pajzsmirigyem. Azonnal igent mondott, aztán a nyakamat is megtapogatta, az egyéb szokásos tapogatáson kívül. :) Szeptember 20-án, hétfőn, meg volt a 3. ciklusnapi vérvétel, csütörtökön hívtam a nőgyogyit (aki ezek után Tamásként fog szerepelni) az eredmény miatt. Nem lepett meg. T4 az egekben, a TSH meg mérhetetlenül alacsony, egyértelmű, súlyos pm túlműködés. Szeptermber 27-én, hétfőn, soron kívül elmentem a 400 ágyasban levő endokrinológiai szakrendelésre, ahol Tamás is ott volt. Ezt annyira nem értettem, ahogy anno a nyak tapizást sem, de aztán fény derült a dologra. Tamásnak most egy fél éves kiruccanása van, utána ő is endokrin szakorvos lesz. Ez Nekem szuper hír momentán, mert legalább később egy ember fog fusizni rajtam egyszerre és egyébként is kedvelem –amennyire eddig meg tudtam ismerni- ezt a fickót. Szóval tényleg most volt az idő hogy menjek és egyelőre úgy tűnik, hogy a háttérben is szerencsésen alakulnak a dolgok és jó kézben leszek. :) A pm túlműködésre Mezősi Emese doktornő a következő ítéletet mondta: 3×1 Metothyrin és a magas pulzus száma 2×0,5 Huma-Pronol. 2 hetente vérvétel, addig amég a napi adag a Metothyirinből 1 egész fölött van és havonta kontroll az endokrinológián. 1-1,5 évre előre be van programozva most az életem, és bár konkrétan nem volt tervbe, de ugyanennyi ideig várandós sem lehetek, mert a gyógyszereknek magzatkárosító hatása van. Most 70 kg vagyok, 95-ről… A versenysúlyom 65-68 kg, azt valószínű még elérem, bár tartani egy idő után nem fogom tudni majd. Sajnos ez a sok sok fogyás a pm miatt volt, nem azért, mert ilyen királylány vagyok. :S Pedig olyan jó ám ilyen vékonynak lenni! (sóhajt) A doktornő azt mondta +10 kg simán kinéz, sportoljak majd ha jól leszek. Na ezt megint nem értettem, mert már miért is ne lennék jól?! Betegen is jól voltam, akkor most gyógyulósan miért ne?! Erre is meg lett a válasz. A Metothyrintől leszek/lettem rosszul. Hányinger, hasmenés, szédülés, stb. Ma –pénteken- már jobban vagyok, már csak a szédülés van, szerencsére a többi elmúlott, de nem volt annyira nagy élmény. Szóval ha nem lesz semmi gáz, akkor legkésőbb hétfőtől a szobabringámra kell pattannom és indul a tekerés, idő már nincs tovább húzni a „majdot”.