Boldog születésnapot Ákos baba!

Ákos születése képekben:
Kórházba érkezés, átöltözés. Pár óra telt el a víz elfolyása óta.

CTG-vel a pocakon pihi a szobában. Hajnalodik, az ágyat a nap fénye már megvilágítja. Jól vagyunk, ezután kezdődött csak az igazi buli. :)

Apuka is átérzi a helyzet súlyát. :D

És itt van Ő, a várva várt! Még mindig emlékszem az érzésre, hogy milyen volt, amikor megszületése után a hasamra rakták. Meleg volt, nedves, puha, de nem sírt, csak nyöszörgött, a hasamon viszont már teljesen elnyugodott. Fáradt voltam nagyon, akkor nem is tudtam nagyon mit kezdeni ezzel a helyzettel, de kitörölhetetlen emlék maradt.

Fürcsi.

Cicizés. Vagy valami olyasmi. :)

Anya édes pici gyönyörűséges babája. Elfogultság nélkül is gyönyörű újszülött volt, a szülésznők is mondták fent. Nem volt ráncos, magzatmázas, lila. Olyan volt, mintha készült volna a nagy találkozásra és a legszebb arcát mutatta nekünk.

Több mint egy órát volt velünk születése után, utána levitték a csecsemősök. Ma már nem így csinálnám, de akkor annyira fáradt voltam, hogy semmi másra nem tudtam gondolni, csak hogy pihennem kell. A "szerelembe esés" is később jött, mai napig lelkifurkám van emiatt, mert lehet ha velem van végig, hamarabb jön az érzés. A szülés után 4 órával a saját lábamon sétáltam le az gyermekosztályra, és amikor leültem az ágyra hasított belém az érzés, hogy "hol a gyerekem?" Azonnal mentem érte a csecsemősökhöz és utána jó sok ideig nem váltunk el.

A kórházban az első pár nap aggódtam, hogy nem fogom megismerni a fiam. Miután a napi vizsgálat megvolt és hozták vissza a babákat, tök stresszben voltam, hogy megismerem-e a gyerekem a csecsemős kezében. Féltem, hogy másik babát hoznak, nem az enyémet és én nem tudom megmondani, hogy milyen volt az én kicsim, nem tudok leírást adni róla, csak egyszerűen tudom, hogy az a bébi nem az enyém.

Néhány órásan Józsi papa kezében. Ugye milyen szép?! Teljesen más arcra, mint most, rengeteget változott, de mégis annyira hasonlít.

BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT KICSINYEM! SZERETNÉK ÖRÖKRE ENNYI MOSOLYT ÉS ÖRÖMET KAPNI TŐLED, MINT IDÉN. MARADJ SOKÁIG ANYA KICSI BABÁJA...

Ma 10 óra 10 perckor a fodrásznál ültem, de felidéztem magamban azokat a perceket amiket akkor átéltünk. Szeretnék minden évben emlékezni rá, ameddig csak világ a világ.

A szülinapos ma apás napot tartott. Én egész nap a városban lófráltam, ügyet intéztem, csak késő délután értem haza. Ákos szüli ajándékát is ma szereztem be, nem volt pontos elképzelésem, csak ötleteim, de végül azt hiszem jókat sikerült vennem. Kapott egy 4 keréken járó babataxit, ami igazából kis vonat, de aranyos. Nagy sikere volt. Még semmit nem csináltunk, csak letettük elé és már "brrrr"-ögött. Tologatta, húzogatta, próbálta nyomni a dudát és vigyorgott, mint a vadalma. Ráülve nem volt akkora a siker, de később jó lesz az is. :D Ezen kívül kapott még két kis könyvet, mert nagyon szereti nézegetni a könyveket. Találtam egy sorozatot, aminek nagyon szép a grafikája. Nem szeretem a csúnya mesekönyveket és úgy tűnik Ákos sem. Amiben rondák a rajzok azokat nem veszi elő, csak félredobja. Jó ízlése van (mint anyukájának). :D Kapott még egy kockányi almás sütit is, amire egy szál gyertyát terveztem rakni, de addig vártam az odaadással (megéhezéssel), amég inkább Ákos elaludt. 7-kor megint beájult ugyanúgy, mint tegnap. Nem nagyon tudom mire vélni a dolgot... talán a betegséget piheni ki még mindig.