A DVD tároló esete

Az úgy volt, hogy...

a bútordarabjaink közül az örök problémát okozó a DVD tartó. Nem tudjuk hova tenni, mert igazából mindenhol útban van. A meglevő filmek 1/3-a sem fér igazán el rajta, ezért egy ideje már a tetejére is pakolunk. A 3 stóc egyenként majd 1 méter magasan van felrakva, de ezzel még nem lenne gond, mert nem mozgatjuk és magában szépen elácsorog.
Működött is a dolog addig amég a gyermekünk nem jött rá, hogy a DVD-ket nem csak kivenni jó móka a tartóból (ezt még engedtük neki), hanem a tokból is jó és tök jó csiszitölni a padlón a lemezeket. Norbi itt mondta, hogy állj és ne tovább, mert tönkre mennek a filmek. Az alsó 3 sor tartóra kötött akadályt, hogy ne lehessen a tokokat kihúzni, a negyedik felsőre nem rakott, mert azt nem éri fel még érdemben Ákos.

Ma reggel megint sorra került a tartó, az alsó polcokról nem jött ki a DVD, ezért a felsővel próbálkozott a gyermek. Sikerült elterelni valamivel a figyelmét, így hamar ejtődött a dolog. ... Egészen délutánig. Apa asztala alól nem lehetett kipakolni, ezért egy pillanatra amikor elfordultam nekiesett a polcnak, megrántott fent egy DVD tokot és mire visszanéztem már dőlt az egész kóceráj a gyerekre. Úgy ahogy az a filmekben szokott lenni, minden röpült mindenfelé a gyerek meg a polc és a DVD rakás alatt kötött ki. :( Mint egy lassított felvétel még most is látom magam előtt, de tenni nem tudtam semmit. Nagyon mákunk volt, mert Ákos első ijedtében elhasalt, így a 3 stóc elrepült a feje felett, csak a műanyag DVD tároló dőlt rá, meg egy pár lemez. Nagyon megijedt (én jobban), de talán egy percig sem sírt, aztán csak méltatlankodott.

Íme az eredmény:

A tartó előtti üres területen feküdt ő. A DVD-kből meg még az ajtóba is jutott.

3 pici púp lett a fején, más baja nem lett, még jó hogy műanyagból van a tartó.

--Más--

Szellemi fejlődés:

Mutat a tárgyra amit szeretne megkapni és határozottan mondja, hogy "ezt". Suttogja amikor hazajön Norbi, hogy "apa". A plafonon a lámpa, a kocsik lámpája és a villanykapcsoló is "gangang". Tudja mi az összefüggés a kapcsoló felbillentése és a lámpa felkapcsolódása közt. Az "ámám" után az "emmm" amikor inni kér. Ha lefekszem a földre húzza fel a pólómat és jót viháncol a hasamon/hasammal. Alkalmanként a cicit is megnézi és jót nevet, amikor mondom, hogy cici. :D Ma már mondta ő is nagy boldogan, hogy "cici". :D Számomra érhetetlen módon kezdik érdekelni a genitáliák. Amikor öltözöm vagy pisilni megyek, jön mindig és mutogatja a puncit, de tegnap apájával együtt fürödve egy nagy "hööö"-vel nyugtázta, hogy apának mása van. :DD Katának ugyanígy próbált a rövidnadrág szára alá bekukucskálni. Nyilván még nem szexuálisan érdekli a dolog, azért a "fiúknak kukijuk, a lányoknak puncijuk" témához még kicsit korán van. Vagy nem?

Az alvás még mindig gáz. Most úgy érzem, hogy én szúrtam el a sírni hagyással. :((( Nem kellett volna. Azóta jön utánam mint egy kiskutya, ha berakom a kiságyba és elfordulok, már ordít és folyamatosan keresi a testi kontaktust napközben is. Az az érzésem, hogy attól fél, hogy egyedül marad, hogy elhagyom és biztos vagyok benne, hogy ez a sírni hagyás miatt van. Lelkifurkám is van becsülettel ez miatt. :(

Sikerült már egy kicsit hárítani, de messze vagyunk a régi állapottól. Most úgy altatom, hogy berakom a kiságyba már amikor nagyon álmos és 1. ott ülök vele amég el nem alszik, 2. rakok játékokat, kijövök, kicsit sír, de pár perc után játszani kezd és elalszik. A 2-es verzió nem mindig működik, de napközben azért elég sikeres. Az 1-esnél a lefeketetés nem működik, mert ezerrel ellenáll és nem marad fekve, így az ágy mellett ülve elmondom neki kedves hangon vagy százszor, hogy feküdjön le, aludjon szépen, nem megyek el, akkor is itt leszek ha felébred és így tovább. Aztán egyszercsak győznek az álommanók és ki tudok jönni a szobából. Ez max. 10 perc volt eddig, szóval nem vészes, de a régi berakom az ágyba, simi-puszi és kijövök után egy teljesen más irány. Pont olyan, mint amikor 4 hósan elkezdett egyedül elaludni a kiságyba, akkor is ott ültem mellette az üveget tartva vagy csittegve amég el nem aludt. Ha már egyszer én szúrtam el, akkor nekem kell helyrehozni, így csendesen viselem, hogyha ilyen áron is, de legalább sírás nélkül alszik.

Keddtől indul a suli. Nem egészen olyan formában, mint azt én gondoltam, de mindegy, jó lesz. Egyik dolog hozza a másikat, így a nem ideális körülményekkel is belevágok. Felsőfokú szakképzésre szerettem volna menni, ehelyett ez csak emelet szintű középfokú lesz, de jövőre lehet hogy indítanak olyan osztályt amire szerettem volna menni és akkor át tudok iratkozni. Meglássuk.

Az van, hogy a Szinergia Szakiskola képzési csomagokat indít. Egy iskolarendszerben tanult dolog mellé ad még 2 másik OKJ-s képzést, minimális alapítványi támogatásért. Az iskolarendszerben tanult dolog itt a logisztikai ügyintéző szak, aminek a vizsgája 2011-ben lesz. A másik kettő mellé a marketing és reklámügyintéző OKJ-s és a logisztikára épülő nemzetközi szállítmányozási ügyintéző OKJ-s szak. Most a marketing és reklámügyintéző képzést fogják lenyomni, amiből jövő tavasszal lesz a vizsga. Jövőre indul a logisztika, de ha szerencsém lesz és indítanak felsőfokút is (nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző), akkor arra át tudok iratkozni. Elvileg azzal a Tomori Pál főiskolára egyenes az út, ahol szintén ezt lehet tanulni, csak felsőfokon. Nekem az lenne a legjobb, akkor lehetne szakirányú diplomám, de ez persze még soktényezős dolog, mert a főiskolát anyagilag is bírni kéne, nem csak családilag és tanulásügyileg. A tanulás ártani nem fog, ez teljesen biztos. :D (Viszont most nagyon jó lenne, ha Pécsen laknánk, mert így azért nagyobb a szívás, de mindegy, nekünk ez jutott, ezt választottuk.)