2010. május 29.

Lótuszfaktusz

Negyed évszázados lettem.
Régesrégen, vagy már 15 évvel ezelőtt a szűk családba a szülinapos lett a "lótuszfaktusz". Ezen a napon semmit sem volt kötelező csinálni (pl. rendet a szobában), hétvégén bármeddig alhattunk, a kedvenc kaja volt, kívánság lesés és ez alkalmanként jobb volt, mint bármilyen csilli ajándék.
A mai lótuszfaktuszság erősen kútba esett. Ma korán keltem, bebuszoztam Pécsre, elkísértem anyuékat vásárolni, aztán egész estig csak főztünk és takarítottunk. Hogy miért? Mert holnap gyereknap és szülinapom alkalmából lesz össznépi nagy party. Jön Norbi családja kompletten, meg az én családom anyum része kompletten. Ákossal együtt 15 fő. Fasza... ez a felnőtt élet. Te vagy a szülinapos, tehát főzöl magad, hogy meg tudd hívni a családot. Elég kiábrándító. Hagyjuk is. Az idei szülinapom elmúlt 15 órája nem telt fergetegesen, szal bátran gondolhatom, hogy a maradék néhány órában sem lesz ez másként.

ÁKOS:
Ákos egy hablaty tündérbogár. Mindennap mond valami újat. Pl. "Kata, kelj fel", "Bácsi nem figyel", "Bótba, széta, néni, kenyé, csokika"
Folytatja a verseket is, ez most a legújabb. A mostani kedvenc:
Este van már alkonyul,
Nyuszi füle lekonyul,
Dorombol a kiscica,
Aludj Te is Babuka, ("tentetentetente")
Tente baba tente,
A szemedet hunyd le, (bingoingo/gongongo/ingobing)
Ingó bingó ringó,
Kicsiny rózsabimbó.

De a Zengő ABC is imádva van. Tudjátok: "Aranyalma ághegyen, Bari bég a zöld gyepen, Cirmos cica egerész..." A cicás rész az abszolút király, bár én csak a G-betűig tudom. Anya fejlődik majd és megtanulja az egész versikét (majd). :)

Köszi a kérdést, meggyógyult. 1 hétig volt itthon, azaz a mamánál és a dédinél. Mindenkinek jó volt ez így, főleg a dédi zeng ódákat róla, hogy mennyire jól érezte magát Ákival. Ennek komolyan mondom, annyira örülök, mert bár a dédi (apa anyja) szellemileg hanyatlik, de még mindig az az imádható, nagy betűs nagymama. Ákos tényleg a szeme fénye, attól is elolvad, ha rámosolyog a gyerek.

Részemről túl vagyok az oktatáson és a vizsgán, bár az egyáltalán nem biztos, hogy a vizsga sikerül is.
Ha nem sikerült, akkor van lehetőség a pótvizsgázásra... lehet hogy akkor páran megint találkozunk.
Itthon most nem áll a bál. Talán azért, mert a közelgő nyaralás felvillanyoz mindkettőnket. Most nem csak egymással foglalkozunk. :) Remélem marad is így, legalább valameddig. 

Nincs kedvem mostanság blogot írni. Voltunk az állatkertben is, de arról sem írtam. Majd. :)

1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Megkésve bár, de törve nem:
Boldogabbat!

(Én a szülinapomon a gyerek maradék, összemancsolt tortáját eszem. :) )

De van egy örömhírem:
eddig te vittél anyák napjára virágot az anyukádnak, innentől viszont (előbb-utóbb) te is fogsz kapni. ;)

Szóval kitartás!

Rambóka