Összegzés-féle

Pá óév, hahó újév! 2010, szép kerek szám. :)

Óév:
Karácsony másnapján Ákost már nem hoztuk haza, hanem leadtuk anyuéknál, akik boldogan várták az unit. Ott töltötte ezeket a köztes napokat anyu legnagyobb örömére (és fáradtságára), mi meg itthon voltunk és pihentünk. Tényleg olyan volt, mint előtte, még nem volt babánk, lustiztunk egész nap az ágyban, filmeket néztünk, csak enni keltünk fel és hát izé... felnőtt programokat tartottunk gazdagon. :) Jó volt, nagyon kellett, visszataláltunk kicsit magunkhoz és egymáshoz. Viszont rossz is volt, mert megerősített abban a dologban, hogy Ákos a feszültségünk fő forrása, miatta öljük többnyire egymást és egyelőre nem tudom mit kezdhetnénk ezzel. Egyet tudok és ez az, hogy nem Ákossal van a baj, hanem mi vagyunk defektesek.

Szilveszter estéjén bent voltunk Pécsen egyet kóborolni, de az éjfélt nem vártuk meg bent, mert hótt gagyi műsor volt a főtéren és az eső is egyre jobban esett. Korán is mentünk, úgyhogy inkább eljöttünk haza. Így aztán úgy esett, hogy az újév az ágyban ért minket, Norbit alva, engem olvasva. Ciki kicsit.

Új év:
Nem vagyok egy babonás típus, de egy valami eddig meglehetősen bejött nekem. Mégpedig az, hogy ahogy az óév utolsó és az új év első napját töltjük, nagyjából olyan is lesz az elkövetkező évünk. Kicsit kijátszva a sorsot ezért én igyekszem olyan dolgokat csinálni, amik szeretném ha megmaradnának az új évben is, és kerülöm azokat a helyzeteket, amiket nem szeretnék csinálni. Ma pölö nem vasaltam, de mosogattam és rendfenntartottam. Nem akartam veszekedni, de azért csak sikerült összekapnunk Norbival, ami aztán nem lett véres ölészet, hanem bocsánat kérésben végződött. Továbbá szobabringáztam ismét 15 km-t, bár a szemem kívánta volna, de nem ettem fel mindent a hűtőből és a kedvem megerősítéseként, a lelkem támogatására olvastam is (Vavyan Fable: Tűzvarázs). Újévi fogadalmat sosem teszek, nem látom sok értelmét a megtarthatatlan dolgoknak, viszont így próbálok magamra hatni, hátha sikerül valami jót átvinni az új évbe.
Ákos babámat is hazahozták anyuék, ami annyira, de annyira jó volt. Most megint hallgathatom száz számra az "Ana!"-zást. :) Üröm az örömben, hogy Ákom beteg lett. Úgy tűnik megfázott, mert folyik az orra és lázas. Más nincs, remélem ennyi lesz az egész.

Amire ez a szilveszter rádöbbentett, hogy nincsenek igazi barátaink. Olyanok akiknek eszébe jutna akár egy kérdés erejéig, hogy nem jönnétek el szilveszterezni hozzánk-velünk?! A kutya nem keres minket...Tudom, mi is tehetünk róla, szépen lassan, de biztosan magunkra zártuk az ajtót. Vajon hogy kell ebből kikecmeregni?! Elgondolkodni való 2010-re.