Gondolatok

Ma ismét babásat álmodtam, de nem tudom már mi volt konkrétan. :)
Köszönöm a kedves szavakat, tényleg nagyon parkoló pályán van ez a téma.

5 év után feladta a szolgálatot a rádiós billentyű+egerem, úgyhogy most semmit sem tudok csinálni a gépemen, csak nézni, hogy milyen szép a háttér kép a Windowsban. :) Még jó, hogy van Norbinak is gépe, így nem vagyok elszakítva a világtól. :)

Sok minden nincs, azon kívül, hogy majdnem kutya örökbefogadók lettünk, de időben lebeszéltem magam róla. Szeretnék nagyon kutyát, de nagyon nem kellenek azok a kötöttségek, amik ezzel együtt járnak momentán.


Ezen kívül a munkahely és adott esetben a külföldre költözésen szánkáznak a gondolataim.
Ezer megoldás és alternatíva lenne, én meg nem tudok dönteni, hogy melyik úton induljak, hogy fel tudjak valamit építeni.
Ugye itt van ez az iskola. Idén lesz egy szakmám belőle, jövőre még kettő. Ezt be kéne fejezni, mert tényleg érdekel a dolog és hasznosítani is tudnám a későbbiekben. De ez idő és a helyzetünk ettől nem fog változni.
Akivel eddig beszéltem, mindenki azt mondta, hogy a külföldre költözéshez elsősorban valami kétkezi szakma lenne jó, hiszen abban könnyebb elhelyezkedni és a jó szakembereket jól meg is fizetik. Szakmám nincs, tehát szerezni kell. Ez is idő.
Aztán jön az hogy mit? Körömkozmetikus... esetleg. Biztos tudnám csinálni, kézügyességem lenne hozzá, de nem vagyok egy trécselős típus, szóval lehet hogy a kliensekkel nem tudnék úgy viselkedni, ahogy várnák. Kutyakozmetikus... szintén esetleg. Azt anyutól meg tudnám tanulni, csak mit csináljak addig Ákossal amég én a kozmiban kutyázni tanulok?!
A "hogyan mennénk ki?"-re inkább most nem is gondolok. Az majd lesz ahogy lesz, ha eljön az ideje. Gyanítom hogy nekem kell útnak indulni egyedül, hogy utánam a család is jöhessen majd. Kicsit egyszerűbb lenne a dolog, ha pl. tudnék németül, mert akkor az unokatesómékkal lehetne Németországban egyezkedni valamit, de nem tudok. Szívás.
A "hova?" szintén kérdés. Hollandia, esetleg.

Vagy próbáljam befúrni magam valami nemzetközi céghez (oké, most is ott dolgozok), akinek van külföldön is irodája és úgy induljunk neki a világnak?

Aztán ha ezt mind elfelejtjük, mert nem reális a dolog, akkor itthon mit kezdjek magammal?
Menjek vissza a munkahelyemre húzni az igát, aztán úgysem lesz belőlünk semmi? Pffff....
Vagy ha valóban megcélozzuk, mondjuk két éven belül a külföldet, akkor egy csomó dolgot egészen másként kell alakítani, mint ahogy most van. Akkor nincs ház építés, mert minek nekünk egy csilli új ház, ha üresen áll?! Tényleg lakást veszünk, hogy bármikor tudjunk innen pattani, ha kell. Eltűrjük a szomszédokat, a meleget, mittomén. Most feccölünk bele még pénzt, hogy bejárhassak mindennap anyához a kozmiba dolgozni, Ákost lerakjuk a anyóséknál napi szinten. Tök más lenne minden, mint ahogy azt valaha kitaláltuk.
És akkor ezek csak az itthoni dolgok...

Fene sem tudja hogy lenne a jó...