Események

Pörögnek az események, mint az állat. 4 napja reggel elmegyek itthonról és este jövök, jövünk. Ákos meg apázik, mamázik, papázik, dédizik, néha én is találkozom vele.

Az van, hogy a család átvette azt a kutyakozmetikát, ahol anya tanult nem rég kozmetikusnak. A srác nem akarta csinálni, nem foglalkozott vele, úgyhogy az égieknek hála mi át tudtunk venni, az egyik legjobban menő ilyen helyet Pécsen, viszonylag occsóért. Most ilyen átmeneti állapot van minden szinten, csak egy biztos pont van, hogy rengeteg a vendég. :D Szombaton festünk, egész héten árut beszerzünk, tárgyalunk, találkozunk, rohangászunk és estére lazításként én még kutakodok is, azzal kapcsolatban ami adott nap eszembe jutott. Ez így tök jó, meg tök élvezem csinálni, de a sok pörgés miatt estére sem tudok leállni, úgyhogy már második éjjel nem alszom. :S Remélem ma már leszek annyira fáradt, hogy időben kidőlök.

Képzeljétek! Az következő hetekben az egyik nap jön a kozmetikába egy 3 hónapos medve bocs fürdésre, fésülésre!!!!!!! Pécsen neveli egy bácsi, de ha majd megnő, megy vissza a Budapesti Állatkertbe, mert az ő tulajdonuk. Tök fel vagyok villanyozva. A medvéktől nagyon félek egyébként, de erre a kis macira annyira kíváncsi vagyok. Rossz lesz mint a hétördög az biztos. :D Hegyezem a fényképezőgépem is majd, ezt a maci kalandot mindenképpen fel kell venni a referenciáink közé. :D

Szintén a kozmetikával kapcsolatos apró, de szívet melengető kaland:
Szombaton volt nálunk egy szálkás szőrű vizsla, akit a gazdija örökbefogadott menhelyről. Nagyon kedves és értelmes kutyus, akit sanyarú körülmények közt tarthattak, a nyakán egy hurokszerűség teljesen kikoptatta a szőrt, ami talán sosem nő neki majd ki. Sovány volt, elhanyagolt, de úgy tűnik megtalálta őt a legmegfelelőbb gazdi. A hölgy rengeteg időt és figyelmet fordít a kutyára, szeretettel próbálja meggyógyítani a lelkén esett sebeket, sétáltatja naponta, kutyaiskolába járnak és persze eljöttek hozzánk is, hogy hozzuk valamennyire rendbe kívülről a kutyust. A kozmetika 50% kedvezményt ad a menhelyről örökbefogadott kutyák kozmetikai kezelésére, de ez most mellékes az ügyben. Jöttek, szépen megfürdettük-megszárítottuk Lócit, anya lenyírta a bundáján az elhalt részeket, közben beszélgettünk a gazdival, akibe láthatóan rajongásig szerelmes a kutya. :) Jó kis délelőtt volt, Lóci szuperül viselkedett, pedig akár leharaphatta volna a fejünket az ő múltjával. Távozás előtt megbeszéltük a gazdival, hogy küld képet a kutya régi és új állapotáról.
Ma jött egy e-mail, amiben a gazdi továbbította azt a kis üzenetkét amit a Dunántúli Napló (helyi legnagyobb napilap) szerkesztőségének írt és köszönetet mondd azért, hogy ennyit és így foglalkozunk a kutyával, holott tőlük aztán tényleg nem várhatjuk, hogy egyáltalán valaha is visszajönnek, ugyanis a drótszőrű vizslát nem kell nyírni.
Örömteli dolgok ezek, ha elégedett a gazdi. Remélem az ő írása segít majd még több menhelyi kutyusnak eljutni hozzánk. :)

Ákosom rájött a hiszti igazi módjára. Eddig kétszer mutatta be nekem. Egyszer nem tudta megszerezni a labdát és nem engedte, hogy segítsek neki abban, hogyha átmegy az asztal másik oldalára, akkor csak le kell hajolni érte, ugyanis a 10 centis résen az asztal alatt ő nem fér át.
Másodszor Norbi vett tőle el valami, amit nem akart adni. Ezidáig lenyugtatta, ha átöleltem és a fülébe sutyorogtam valamit és megoldottuk utána a problémáját, de e két alkalommal még jobban elkezdett visítani, amikor hozzáértem. Nehhhem szeretném én ezt a továbbiakban. :)