Kb. két évvel ez előtt vettem egy csészét amikor bekerültem egy helyi szinten jónak számító céghez dolgozni. Kereskedelmi cég, nemzetközi kapcsolatokkal, jó fizetéssel. A lényem egyik fele által vágyott "üzletasszony" imázshoz ez a cég passzolt. Csini ruhák, szép cipők, decens smink, egy más típusú élet reménye csillant fel. Ekkor megláttam ezt a csészét és bár nem volt túl szép, de illett ehhez a képhez, ezért megvettem.
A csésze összetört. Kétszer is.
Ez még nem lenne olyan nagy szám, de magamnak kicsit jelzés értékű a dolog, mert mostanság gondolkoztam a "mi lesz ha"-n, hogy menjen majd tovább az életem, ha Ákos nagyobbacska lesz kicsit. Vív egymással a nagyravágyó, a lustácska és az anya énem. Még nem lehet tudni melyik kerül ki győztesen a csatából. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése